2.rész:Az isteni csoda

.....elkezdtem nézelődni hogy biztos csak egy rossz vicc a többiektől hogy megtréfáljanak!!de sajnos sehol nem láttam semmi árulkodó nyomot és egyre inkább kerülgetett a sírógörcs és a tudat hogy cserbehagytak.............már végig telefonáltam az összes társam de senki nem vette fel csak Fruzsi akivel meg iszonyú viszáj van köztünk de az ügy érdekébe próbáltam rendes lenni:
-szia Fruszi Petra vagyok!!hallod hova lettetek?
-á szia balf.sz...
-na jó lécc ezt most inkább ne!!!!
-mi é ne hisz nem én késtem le a buszt(és elkezdett nevetni)
-szóval elmentetek nélkülem(itt már bőgve)
-még szép kinek kell egy ilyen picsogó!!!
ezek után hogy kihasználta a helyzetett letette a telefont!én pedig pedigg a hírtől lehidaltam és elkeztem szédülni.....éreztem hogy ez így nem lesz jó ezért leültem az eggyik padra kisírni magam!!
nem sok időbe telt a dolog és megállt előttem egy másik busz amiből kiszált két kis csaj és 4 srác!!
a büfé felé vették az irány én meg a mozsdó felé lemosni az arcom de a kettő pont keresztezi egymást így pont beléjük botlottam és elégnagy meglepetés és még1 sokk ért mert akik ott voltak előttem azok a tokio hoteles srácok voltak!!
egy pillanatra mozdulni nem birtam csak arra keztem feleszmélni hogy Bill tart felém ...........
-szia(b)
-őőőőő szia(é)
-mi a baj mié sírtál??(b)
- áá semmi csak.........csak........ á haggyuk..(é)
-nem nyugottan mond el gyere meghívunk valamire közbe elmondod............
eközbe elkapta a karom és húzott volna magával de nem igazán engettem
-kössz de nem inkább mennék haza mára nekem ennyi elég volt(é)
-de mi történt???(b)
mond már el léccí!!!!
-semmi csak itt hagytak a barátaim mert vissza mentem anyuhoz vmié
-hova mentetek voltna?(b)
-hát ki németbe a turnétokra mi vagyunk vagyis már csak ők a blog 27 táncosai
-de mi itt a probléme ki jössz velünk akkor
-veletek?
-hahó a mi turnénk és mi is oda megyünk nem?így könnyen kiviszünk!!!
-őőőőőőő de!de ezt most komolyan mondod?
-persze de akkor mostmár ne pityeregj hanem gyere már oda hozzánk..
-rendben(mosolyottam el az örömtől)